III-й Международный мадьярский симпозиум по археологии. Будапешт, 6–10 июня 2016 г. ‒ 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti és Régészeti Konferencia. Budapest, 2016. június 6–10.
Eds.: Türk, A. ‒ Зеленков, A. C. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 12. ‒ Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 6. Budapest 2018.
Budapest, Martin Opitz Kiadó 2018
Nyelv: orosz, ukrán, magyar nyelvű összefoglalókkal
Keménykötés
Terjedelem: 520 oldal, színes és fekete-fehér képekkel
ISBN 978-963-9987-35-7
2016. június 6–10. között került megrendezésre Budapesten a 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti és Régészeti Konferencia, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának összefogásával valósult meg. A tudományos ülésszak a magyar őstörténeti kutatás egyik kiemelkedő eseménye volt, melyen minden korábbinál nagyobb létszámban vettek részt külföldi szakemberek. A konferencia 14 előadását, valamint 10 további dolgozatot tartalmazó konferenciakötet monografikus jelleggel fogja össze a korai magyar történelem legújabb kelet-európai régészeti eredményeit. A kötet naprakészen és teljes, földrajzi régiónkénti kitekintésben tárja az olvasó elé a legfrissebb releváns leleteket, valamint azok régészeti és természettudományos értékelését, összesen 32 szerző tollából. Ebből kifolyóan nem pusztán a magyar eredetkérdés kapcsán született egy új, korábban nem látott léptékű tanulmánykötet, hanem Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékának összefoglalása kapcsán egy új, nemzetközi jelentőségű kiadványt tett le az asztalra a magyar régészet.
A tanulmánykötet első fejezete Nyugat-Szibéria és az Urálontúl térségének eredményeit foglalja össze, mely alapján komoly módosításra van szükség a jelenleg általánosan elfogadottnak tekintett magyar őstörténeti modellünk régészeti hátterét illetően. A második fejezet az Urál nyugati előterének és a Káma völgyének 6‒10. századi hagyatékát tárgyalja, kiemelve olyan kérdéseket, mint a tarsolyok és tarsolylemezek, vagy a koponyatrepanáció szokásának eredete. Korszakos jelentőségű a régió magyar jellegű övvereteinek első archaeometriai összefoglalása. A Dél-Urál térsége szorosan kötődik a sztyepp régióhoz, ahol annak régészeti hagyatéka is feltűnik. Ennek kronológiai megfeleltetése a régió leleteivel, illetve a besenyő-oguz leletkör feltűnésének kérdése kulcsfontosságú a magyar eredetkérdésben. A következő rész a tágabb értelemben vett Volga-vidék emlékeit foglalja össze a magyar kérdés kontextusában. A régió a múltban is fontos érintkezési zónája volt különböző népeknek és kultúráknak, így kiválóan tanulmányozható a finnugor és török nyelvű népek egykori kapcsolatrendszere és a Volgán való átkelés földrajzi zónája. A Kaukázus és Kazária nevet viselő fejezet a Volga‒Dnyeper-Kaukázus kazár kori régészeti emlékeit mutatja be és elemzi, bemutatva annak az írott forrásokban is megőrződött sokszínűségét. A zárófejezetben a sztyepp nyugati végének történéseit, a 9‒10. századi szláv-magyar kapcsolatokat és a Kijevi Rusz hatását elemzik a szakemberek az anyagi kultúrán keresztül.
